Kardos Zsófia decoupage művésszel beszélgettünk
Lehet, hogy még szokatlan Magyarországon a decoupage-művész kifejezés, de Olaszországban, ahol a decoupage-technikának több szaklapja is van és különféle művészeti iskolákban tanítják-tanulják a technikát, teljesen természetes a művész megnevezés. Kardos Zsófia három éve, Olaszországból hozta hazánkba a művészeti szintű, saját elmondása szerint olasz iskolának nevezett decoupage-alkotást és azóta is mindent megtesz azért, hogy minél többen megismerjék és elismerjék ezt a művészeti ágat. Ehhez különböző szintű tanfolyamokat indított, nyaranta alkotótábort szervez és márciusban útjának indította a Decoupage Alkotóműhely szaklapot. Riportunkban bepillantást nyerhetnek Kardos Zsófia munkásságába, így a decoupage olaszországi és magyarországi helyzetébe is.
Hogyan találkoztál a decoupage-technikával? |  |
 | Még ott kint Olaszországban? Igen, ott azonnal…Olaszországban van kifejezetten erre szakosodott művészeti iskola, ahol művészi szinten gyakorolják a découpage különböző technikáit, ezt az iparművészeti ágat, és magánoktatásban is megismertetik az érdeklődőket a technika csodáival. De, tegyük gyorsan hozzá, a découpage-ban pont az a jó, hogy bárki művelheti a hobbi szinttől akár a művészi szintig. Mindenkinek tud sikerélményt nyújtani. A művészi szint már a kortárs festészettel határos, hiszen a kortárt festészet is felhasznál papírokat vagy kollázst, használja ugyanazokat a médiumokat, nyersanyagokat, és a découpage-nak is vannak olyan részei, amelyek már a festészet határait feszegetik. Jellemzően ilyenek például, amikor különböző képekből készül egy egységes, új, önálló kompozíció, különböző technikájú háttér megfestéssel vagy akvarell típusú festéssel kombinálva. Vagy, ide tartozik a jellemzően csak az olasz irányzatnál előforduló úgynevezett „pittorico” technika. Mint az elnevezése is sugallja (pittorico=festői, festészeti) ezt is egyfajta olyan festést jelent, amikor az elkészített képi kompozícióra azzal tesszük fel a koronát, hogy a hátteret és a felragasztott mintákat úgy próbáljuk összeárnyalni, hogy a végeredmény, ránézésre is festményszerű összhatást keltsen. Sokan nem tudják, hogy ezt, a technika elnevezésékor, az olaszok Leonordo festési technikájához vezették vissza. Sfumare – olaszul annyit tesz: árnyékol, elmosódik, ködösödik. Leonardo nevezte el annak idején az általa kitalált festési technikát sfumatura-nak, amely az ő képeire olyannyira jellemző ködös, misztikus háttérfestésre utalt. A pittorico erre próbál visszarímelni. És már csak ezzel foglalkozol? |
Mesélj az induló magazinról, a decoupage szaklapról! A Decoupage Alkotóműhely egy olyan szaklap, ami, Magyarországon elsőként, csak a decoupage-zsal foglalkozik. Vannak magazinok, amelyek érintik a szalvétatechnikát, az ezzel kapcsolatos egyszerűbb technikákat, de így, kifejezetten découpage szaklap Magyarországon ez az első. Az „ihlet” szintén Olaszországból származik, ott több ilyen magazin is van, pl. a Laboratorio di découpage, ahol én is publikálok. Innen jött az ötlet, hogy csináljunk itthon is egy ilyen újságot, mert egyre nagyobb rá az igény. Az újságban lépésről-lépésre mutatunk be a découpage különböző technikáival elkészített munkákat, végigfotózva az elkészítési fázisokat és a végeredményt. Az én munkáim mellett olasz művészek, az olasz lapban is publikáló társaim, illetve a Découpage Művészeti Műhely, tanműhelyünk tanítványai fognak bemutató anyagokat készíteni az újság számára. Milyen gyakran jelenik majd meg? Negyedévente fog megjelenni, az újságárusoknál és előfizetéssel is meg lehet majd vásárolni, de a hobbiüzletekben is elérhető lesz. Külföldről is vannak már előfizetőink, főleg Szlovákiából. Tavaszi, nyári, őszi és téli számaink lesznek, természetesen az adott időszakhoz is fogunk témában alkalmazkodni, illetve minden számnak lesz egy középponti témája, ahogy az első számnak az egyfázisú repesztés. A középponti téma azért fontos, mert ott egy-egy technikát vagy témát megpróbálunk majd alaposabban körbejárni és ezzel kapcsolatosan egy-egy tárgyat is elkészítünk, bemutatunk. Elsősorban tanítani szeretnénk a lappal, hogy aki most kap kedvet, vagy most találkozik először ezzel a technikával, annak meglegyen a lehetősége, hogy a részletes leírás és a fotók alapján maga is hozzákezdhessen a munkához. |  |
 | Hány oldalas lesz a kiadvány és mennyibe fog kerülni? A decoupage [dot] elofizetes [at] praxis [dot] hu e-mailcímen lehet előfizetni a magazint. Az előfizetők előreláthatóan a második, de legkésőbb a harmadik számhoz egy szép albumot kapnak ajándékba, amiben le lehet majd fűzni és gyűjteni a megjelent lapszámokat. Ami még nagyon fontos, hogy attól függetlenül, hogy az adott számok követik az évszakok változásait és az ünnepkörökhöz is igazodnak, az alaptechnikák vagy bemutatott ötletek bármikor alkalmazhatóak, tehát egy-egy lapszám sem elévülő. Ezt a megfontolást követve a hobbiboltokban vagy előfizetésen, a kiadón keresztül folyamatosan kapható és rendelhető lesz minden szám. Tehát ha valaki véletlenül a harmadik számnál látja meg az újságot, az is visszamenőleg meg tudja majd vásárolni a régebbieket is, és akár gyűjtheti is. Minden számhoz lesz ajándék papírmelléklet, aminek a felhasználásához egy-egy ötletet is adunk majd. |
| Amióta visszajöttél Magyarországra, hogy látod, hol tartunk mi a decoupage-ban? Az olaszokhoz képest még mindig le vagyunk maradva, tehát van mit tanítani és tanulni. Ez vákuum volt itthon, konkrétan az olasz irányzattal, amit én képviselek így senki nem foglalkozott vele. Természetesen vannak és voltak más weboldalak, cégek, alkotók, akik foglalkoznak découpage oktatással és népszerűsítéssel, de az olasz stílus variabilitása jóval nagyobb, mint amit nálunk vagy akár más, a környező országokban eddig használtak. Az elmúlt három évben azért úgy érzem, hogy jelentős mértékben fejlődött a découpage ismeretsége és gyakorlata Magyarországon is, és ezért éreztük azt is úgy, hogy eljött az újság ideje. Milyen alapanyagokat használsz? Ez nagyon nehéz kérdés, mert rengeteg anyagot fel tudnék sorolni. A legegyszerűbb découpage ragasztóktól kezdve, vannak speciális anyagok, lakkok, médiumok, gyöngyházpaszták, effekt festékek, patinák, struktúrpaszták is. Változó, hogy milyen gyártóktól és mit használok, szerencsére itthon is egyre jobban szélesedik a kínálati paletta, de még mindig elsősorban az olasz gyártók anyagaihoz nyúlok, hiszen azon „nevelkedtem”. Ti vagytok az az importőr, akik a legszélesebb spektrumban hoztok be a découpage technikához felhasználható alapanyagokat, például az Esprimo termékeket, de a Lefranc et Bourgeois termékeit is kedvelem, a Lefranc Gesso-jához eléggé tántoríthatatlanul ragaszkodom már évek óta. Számomra elsősorban a minőség a fontos, hiszen jó alapanyag nélkül senki nem tud szép munkát előállítani, erre nem szabad sajnálni a pénzt. De az is igaz, hogy az alapanyagok nem mindegyike található még meg nálunk. Gondolom ez azért is van, mert nincsenek hozzá ötletek, ezért is nagyon fontos szerintem egy lap, ami ötleteket ad. A magazinban szeretnénk majd mindig új anyagokat is bemutatni, hogy minél sokrétűbben terjedjen, hogy mit, mire, hogyan lehet használni. |  |
| És Magyarországon megtaláltad a keresett termékeket? Itthon hogyan indítottad el a dolgokat? Elkészítettük a weboldalt, ami nagyon fontos volt, majd folyamatosan elindultak a tanfolyamok is. Már az első évben a Gödöllői Királyi Kastélynak kezdtem el dolgozni, aztán szép lassan felépült a mára állandósult megrendelői kör. A tanítványok köre először tényleg úgy alakult ki, hogy elhozták a barátnőiket, anyukájukat, szomszédnőjüket és így bővült szép lassan a kör, terjedt szájról szájra. Aztán azóta az internetről nagyon-nagyon sokan rám találnak. Nem ment egyik pillanatról a másikra, az első félév, egy év hezitálásban telt, lesz-e ebből valami? De én úgy jöttem haza, hogy nem szeretnék visszamenni a szakmámba, és el szeretnék odáig jutni, hogy csak ezzel kelljen foglalkoznom… |
Mi az eredeti foglalkozásod? Az olasz példa is biztató volt… |  |
 | Milyen tárgyakat készítesz? Először is vannak a megrendelésre készülő tárgyak. Jellemzően, a legnagyobb arányban külföldre dolgozom, és ezen belül is a mediterránium területére. Magyarországon sajnos még az is gyerekcipőben jár, hogy egy olyan igényes kézműves technikával készült ajándéktárgy árát megfizessük, ami erősen fordítottan arányos a kínai tömegtermékek árával. Ez kint már sokkal inkább elfogadott és megbecsült dolog. Itthon az a tapasztalat, hogy olyan helyeken értékelik a kézműves termékeket, ahol nagy arányban külföldiek fordulnak meg. Itthon a Gödöllői Királyi Kastélynak Sissis, ibolyás kollekcióit tervezek és készítek harmadik éve, ezek közkedvelt termékek és szeretem is ezt a munkát, mert mindig más és egyedi darabokat készíthetek. Egy másik vállalkozásnak, amelynek üzleteiben szintén jellemzően külföldiek fordulnak meg, profilba vágó ajándéktárgyakat készítek, ők üzemeltetik több más frekventált üzlet mellett az Operaház ajándékboltját is. Másfajta tárgy az, ami oktatásra, tanfolyamokra készül. Ott az a cél, hogy minél több anyagfelhasználást, technikát be lehessen mutatni rajta. A harmadik dolog pedig most alakul, aminek mindkettőhöz köze van, azok a tárgyak, amelyek az újság számára készülnek. |
Vannak kedvenc tárgyaid, vagy amik jobban a szívedhez nőttek? Nagyon sokan felteszik ezt a kérdést. A megrendelésre készülő tárgyak közül ilyen ritkábban akad, bár mára már szerencsére csak olyan tárgyat készítek, ami nekem is tetszik és valamilyen szinten azonosulni tudok vele, hiszen minden tárgy egyfajta önkifejezés is egyben. A lakás befogadóképessége is igen szűkös. A szívemhez igazán csak olyan tárgy tud nőni, ami teljesen a „sajátom”, ilyenre sajnos egyre kevesebb időt tudok szakítani. A kiállításra készült tárgyak között vannak ilyenek. Van egy különleges kép, ami teljesen „én” vagyok, 2 éve készült szintén a kiállításra, s amit nagyon sokan szerettek volna már megvásárolni, de soha nem fogom eladni. „Átváltozás” a címe és sok olyan technikai bravúrt építettem bele, amire büszke vagyok a mai napig. Jelen pillanatban ez a munkám áll legközelebb a szívemhez és ez az egyetlen, amin időnként még mindig alakítok valamit. Nem szívesen készítek valamit kétszer, meg igazán nem is lehet. Voltak már olyan dobozok, amin egy-egy motívum visszatért, de olyan is, hogy az üzlet kifejezetten kért erre, mert annyira közkedvelt lett egy adott kompozíció.. De mivel ez a kreativitásról és a végtelen variációs lehetőségekről szól, nem is lehet kétszer ugyanazt elkészíteni, legfeljebb a papírok motívumai ismétlődnek. |  |
 | Jellemzően milyen tárgyakat rendelnek tőled? Milyen kiállításaid voltak, vannak? |
| Tanfolyamokat mikor kezdtél tartani? 2007 áprilisában indult az első foglalkozás és menetközben kialakult egy eléggé állandó kör, akik viszonylagos rendszerességgel járnak a foglalkozásokra, de persze csatlakoznak hozzánk folyamatosan újak is. Olaszországban vannak férfiak is -bár ott sem ez a jellemző- , a művész szinten is, de itt Magyarországon ritka az olyan férfi, aki a découpage iránt érdeklődik. Azért összességében elmondható, hogy Olaszországban és Magyarországon is elsősorban a nők „dolga” az otthon csinosítása, így az ilyenfajta kreatív technika is. A tanfolyamok között vannak egyszerűbb, három órás, van öt-hat órás és vannak nyolc órás foglalkozások is, ez utóbbiak mindig szombatonként. De volt már több napos alkotótáborunk is, tavaly nyáron a Balaton felvidéken, ami fantasztikus hangulatban telt, este bográcsozással. Azok az emberek jöttek el, akik már tényleg a jó értelemben vett „őrülettel” ássák bele magukat a découpage-ba. Este nyolckor is alig lehetett kitessékelni a társaságot a kultúrházból, sőt, amikor visszamentünk a szállásra, volt, aki oda is hozta magával az alkotását, hogy még tovább”agyaljon” rajta. Idén nyáron is tervezünk ilyen alkotótábort, mert már mindenki kérdezte, hogy ugye lesz? |  |
 | Egyedül tartod a tanfolyamokat? Milyen terveid vannak a jövőre? Hát, a legnagyobb kihívás az újság, főleg az első szám összehozása volt a legnehezebb, az arculat, a rovatok megtervezése. Ez, a tanfolyamok, és az állandó megrendelések mellett úgy érzem, hogy most elérte a teljesítőképességem végső határát, tehát nem nagyon tervezek egyenlőre tovább ebben a pillanatban, mert annyi a teendőm. Ez teljesem kitölti a nap 24 óráját, és ha 48-ból állna, még az utánra is lennének további ötleteim… Azt, hogy mit hoz a jövő, nem lehet tudni. Mint ahogy ezt is a jövő hozta a múltban, s előtte nem gondoltam volna, hogy négy év olasz tartózkodás után ilyen fordulatot hoz a sors, hogy ma valami egészen mással foglalkozom, mint amit előtte csináltam. Hiszek a sorsszerűségben, hogy valahol minden meg van írva, hogy hogyan következik… Aki szeretné megtekinteni a munkáidat, hol talál meg téged az interneten? A már említett honlapomon, a http://www.globealcontact.hu/Decop_Menu.html címen. Köszönjük, hogy eljöttél hozzánk és további sok sikert a munkádhoz!
|
